Tegnap voltunk a pszcihiátrián.A doki bácsi nagyon rendes volt,meghallgatott,végig olvasta az eredményeket,Dábikával beszélgetett.A beszélgetés elég nehezen működött,Dábika már eleve ideges volt mert hamar odaértünk és 1,5 órát kellett várni a dokira.Nem igazán bírta a várakozást szegény.A dokira még azt is mondta,hogy bolond.Az se érdekelte,hogy a doki pontosan hallja,hogy Ő mit mond.Megkaptuk a receptet a gyógyszerre.Ritalin reggel-1,Hunperdál este-1.Figyelni kell Dábikát és 2 hét múlva találkozunk.Arra gondoltam,mindent leírok részletesen egy füzetbe.Táblázatot is csinálok a tanító néninek,hogy ixelgessen milyen volt Dábika az iskolában.Ami papíron van azt biztosan nem felejtem el,és úgy lesz beszámolva a dokinak ahogyan volt.Semmi nem marad ki.
De azt azért nem gondoltam,hogy egy receptet ilyen körülményes kiváltani.Ezen meglepődtem,de megértem a gyógyszertárak aggodalmát is.
A gyógyszer miatt nem aggódok ha muszáj akkor muszáj.Eleinte tiltakoztam volna,de most,hogy már az agresszivitás is fellépett nála belátom kell neki valami ami segít kordában tartani.Remélem beválik.
Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok, És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok. De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság, Úgy érezném, vannak még csodák.
2010. június 5., szombat
2010. május 26., szerda
Tegnap..
Tegnap mikor egy elég szar 8 órás délelőtt után túl voltam,úgy gondoltuk Zolival meglepjük Dábikát és elmegyünk érte az iskolába.Kár volt.
A tanító néni rögtön azzal fogadott,hogy Dávidka nem hajlandó megírni a házi feladatot,úgy döntött,inkább a többieket szórakoztatja.Gondolom így telt neki az egész napja.Majd közölte velem,hogy 3.-án mennek osztály kirándulásra,és jó lenne ha valaki elkísérné Dávidkát a családból.Teljesen letörtem.4 műszakban dolgozom,éppen éjszakás leszek,4.-én visszük pszichiáterhez is.Ha 3.-án elmegyek vele az osztály kirándulásra valószínű 3 napot alvás nélkül töltenék el.Nem bírok elmenni,de akkor Dávidka sem tud??Hát ez majd kiderül,kíváncsi leszek.
Na végezvén az iskolában,hazafelé úton bementünk a boltba bevásárolni.Dábika kitalálta Ő jég krémet szeretne,mondtam ok,mindjárt veszünk.Megjegyzem még 2 sorral arrébb voltunk.Mivel megengedtem Ő rohant is,hogy kiválassza.a kezében a jég krémmel mutogatott,hogy ezt!Dábika várjál mindjárt odamegyünk,csak mutogatott,VÁRJ!Mindjárt megyünk!- mondom neki.Erre nem megsértődött!Visszatette a jég krémet neki most már nem kell!Jó akkor csak 3-at veszek.Vivikének,Zolinak és magamnak.Nem is érdekelte csak duzzogott meg puffogott magában.Odamegyünk a pénztárhoz erre elszaladt.Na elment jég krémért,de most mikor már a pénztárnál vagyunk??Ezt nem hiszem el!!Éppen,hogy visszaért,hozott magának is egyet.Zoli mondja neki -Na mi van csak nem meggondoltad magad??Erre nem megint megsértődött??Legalább vagy 6-an álltak mögöttünk,Ő erre rákezdett,hogy akkor visszaviszi,mert neki nem lehet semmit,stb....Alig bírtuk lefogni.Na itt már azt gondoltam végem van,betelt a pohár.De nem.Hazaértünk és folytatódott.Hol az ennivalón vitázott,hol csak belénk kötött.Szó szerint mindenben hibát keresett és talált.Az idegeim felmondták a szolgálatot.2 hete szó szerint csak ez megy.Már néha nincs erőm könyörögni,megnyugtatóan szépen beszélni,figyelmét elterelni.Huzamosabb idő után már nem tud az ember összpontosítani,és nem képes eltűrni mindent.Szó szerint rosszul lettem.Lefeküdtem az ágyra,de már sírni sem volt erőm.Csak feküdtem és bámultam magam elé.Erre bejött a szobába,lefeküdt mellém és szépen csendesen kérdezgette:
-Anya mi baj van?Beteg vagy?
-NEM!Hadj egy kicsit nyugodtan feküdni!
-De anya ugye nem vagy halálos beteg?Ugye nem fogsz meghalni?Ugye nincs nagy baj?
-Nem vagyok beteg csak fáj egy kicsit a fejem!
-Akkor jó!De ugye szeretsz engem?Ugye nagyon szeretsz?
Na ekkor már a könnyeimet nyeltem.Olyan halkan és megnyugtatóan beszélt,de éreztem,hogy fél.Rettenetes volt.
-Igen nagyon szeretlek,csak légy egy kicsit nyugton most!
-Jó.Akkor aludjunk egy kicsit és simogassál!
Letette a vállamra a kis fejecskéjét és simogatni kellett.Fáradt volt.Gondolhattam volna!De nem jutott eszembe olyan mérges voltam.Ha kötözködős kedvében van,vagy éppen szaladgál össze vissza,már rájöttem nagyon fáradt.De ez akkor és ott nem jutott eszembe.
Június 4.-én megyünk pszichiátriai kontroll vizsgálatra,remélem most már minden sínen lesz.Aggódok nagyon,mert a helyzet csak romlik és nem javul.Ráadásul mi sem bírjuk sokáig cérnával már!Jó lenne valami kapaszkodó,vagy néhány nyugodt nap.Úgy érzem most nagyon bele vagyok fáradva ebbe az egészbe.
2010. május 21., péntek
Néhány vizsgálati eredmény
Pszichopedagógiai vélemény 2009.aug.:
Kétszemélyes helyzetben cooperatív,bár a konkrét feladatoktól kissé szorong.Fél a kudarcoktól,igyekszik kerülni a lehetőségét is.figyelme felkelthető terelhető,de külső ingerre azonnal térül.Több részből álló instrukciót nem érti,de rövid egyszerű utasításokat tud követni.Nyugodt,csendes körülmények között képes koránk megfelelő ideig koncentrálni.Vizuomotoros téren az átlagnál kissé gyengébb színvonalon dolgozik.A hibák oka inkább a hullámzó figyelem.
Pieron gy.figyelemteszt:n=492,T=99,5%
Bender -teszt:57 pont,gyenge telj.
Goodenough-emberrajz:RK=120,RQ=118
MAWGYI-R-teszt:VQ=10,PQ=97,IQ=98
Pszichopedagógiai vizsgálat 2010.máj.:
Vizsgálati helyzetben kooperábilis,feladatértése pontos,feladattudata kialakult,különösebb motivációt nem igényel.Nehezen ül meg egy helyben,intellektuális terhelésre hamar fárad.Beszédészlelése és beszédmegértési teljesítménye(GMP-teszt):
mondatazonosítás zajban:100%
szóazonosítás zajban:90%
szűk frekvenciás mondatok azonosítása:100%
gyorsított mondatok azonosítása:80%
verbális memória:6 szó,rendezetlen
vizuális memória:7 kép,rendezett
megértés hallás után:70%
Az eredmények figyelemzavarra utalnak.
Pszichológia:
Részképesség problémák,általános intellektuális lemaradás mellett valószinű figyelemzavar és hiperaktivitás talaján szerveződő markáns magatartászavar.
Tanulási képességet vizsgáló szakértői vélemény:
Általános tájékozottságban pontos,családi relációkban tájékozódik.Idői tájékozottsága pontos.Téri tájékozottságban a mögé fogalmát nem értelmezi megfelelően,az elé mellé fogalmakat keveri.Jobb-bal orientáviója kialakult.Olvasását diszlexia felmérőlappal néztük,itt csak néhány tévesztés fordult elő.Olvasás gyengének minősül.Folyamatos szöveg olvasásban is hibázik,de az olvasottak tartalmát fel tudja idézni.Diktálás utaáni írásban néhány vonalvezetési hiba fordul elő.
Matematikából 10-es számkörben,ujjai segítségével,egyenkénti hozzáadással,ill.elvétellel számol.100-as számkörön belül elvész,bár a műveletek technikáját ismeri.10-es számkörön belül nyitott feladatokat megold.A szorzótáblát pontatlanul tudja felidézni,többször összeadásként értelmezi.10-es számkörön belül ujjai segítségével oldja meg a pótlásos feladatokat.Számszomszédokat jól határozza meg.Egyszerű csökkenő számsor folytatását hibásan teljesíti.
Szakorvos diag.:Iskolai teljesítményzavar,figyelem és aktivitás zavar.Átlagos intellektusú gyermeknél matematikából részképesség zavar igazolódott.A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
2010. május 20., csütörtök
Ez van.........
Mit is írhatnék,elfáradtam,kivagyok teljesen.
Nem akarja szedni a gyógyszert,vagy sikerül vele bevetetnem vagy nem.Azt mondja nem megy le neki és kiköpi.Minden reggel és este cirkusz van ebből.Ha meg nem veszi be úgy pörög mint aki meg sem akar állni.beszél,zörög,szaladgál,kiabál.Nem bírom.Már egy hete ez van,elfáradtam.Állandóan mellettem akar lenni,még wc-re se tudok elmenni.Csak könyörgök és könyörgök,kérlelem szép szóval,de nem ér semmit.Csak idegesítem magam.Van neki fából egy rendőrállomása azt is darabjaira szedte valamelyik nap,2 darabot a kezébe vesz és azt ütögeti össze.Ez szerinte tök jó zene.Én meg kezdek már megbolondulni tőle.Ha nem azt csapkodja össze akkor sikítgat,vagy a kezével ütögeti az asztalt,és beszél folyamatosan.Dühöng,morog,kiabál,kötözködik mindenkivel.Egyszerűen nem tudom leállítani.Kezdek begolyózni.Lehet azért is mert éjszakás voltam a héten,és egyszerűen nem tudtam magam kipihenni,de ezt nem lehet ép ésszel kibírni.Nem bírom ez most nagyon sok!!!
Tegnap itt volt a párom barátja,két szót nem tudtunk beszélgetni,egyszerűen nem hagyta.
Annyira szeretnék egy kis nyugalmat,egy kis csendet magam körül.Már szó szerint úgy nézek ki mint aki nem is él.Sajnálom Őt is,hisz nem tehet róla.Tudom hogy neki is rossz ez,de most egy kicsit magamat jobban sajnálom.Lehet ilyet mondani?Szerintem igen.Nekem is járna egy kis nyugalom,csak egy pici.Én miért nem érdemlem ezt meg??Miért kell nekem állandóan könyörögni és kérlelni?Miért nincs eredménye semminek??Miért nem hallgat rám soha?Vagy miért lesz dühroham és kiabálás minden könyörgésem vége??Isten lássa lelkemet soha nem bántom,nem verem meg.Büntetni is csak ritkán szoktam.Szeretem Őt az életemnél is jobban,és tudom ha nyugodt akkor annyi szeretetet és törődést kapok tőle,hogy azt hónapokra is beoszthatnám.De most elfáradtam.Minden energiám elveszi,és már eszem sincs gondolkodni.Csak az jár a fejemben,remélem ha hazajön az iskolából, ma legalább nyugodt lesz.Remélem!!
2010. május 16., vasárnap
Kórház
Végre itthon vagyunk.3 napra mentünk a kórházba 5 lett belőle.Teljesen kivizsgálták Dábikát.Neurológiai szempontból semmi baja.Pszichológushoz is küldtek minket aki átirányított a pszichiáterhez és gyógyszeres kezelést javasolt.Ami engem illet nem is csodálkozok rajta.Mikor beléptünk a pszichológushoz Dávidka kijelentette neki ez unalmas és Ő inkább alszik.El is feküdt a széken,nekem meg tisztára végem lett.A neurológián pedig azt javasolták,hogy ne vigyük még át a pszichiáterhez mert ott rögtön gyógyszeres kezelést akarnak.Szerintük várjunk még egy kicsit.Vetettek velünk egy vitamint aminek a neve ESPRICO.2x2-őt kell belőle szedni 3 hónapig,majd újabb 3 hónapig 2x1-et.Ajánlották még a BIOFEEDBACK-et,és családterápiát./ hónap után kell újra jelentkezzünk.Ha nem jön be a akkor küldenek minket pszichiáterhez.Úgy döntöttünk megpróbálkozunk most ezekkel a természetes módszerekkel.Ha bejön szerencsénk van,ha nem akkor is csak 6 hónapot vesztettünk.Próbálok benne hinni,remélem bejön.Dábika azóta szépen szedi,eleinte nagyon pörgött tőle,amit nem nagyon akartak elhini.De Én láttam,hogy máshogy pörög mint előtte.Most pedig elég csendes napjai vannak,valahogy nyugodtabb.A dührohamok még mindig megvannak persze,de valahogy koncentráltabb és jobban odafigyel a dolgokra.Estére pedig nagyon és jobban elfárad mint szokott.Van olyan nap amikor már fél7-kor lefeküdt magától és elaludt.A párom azt hitte a nővérével sims-zik a szobában,pedig már régen elaludt.Valamelyik nap mondta is nekünk:
-Mióta ezt az izét szedem,ÉÉn olyan fáradt vagyok!!!!!!
Beszéltünk az orvosokkal az étkezésről is,ami csipsz megvonást is jelentett.Nagyon nehezen,de belement a drága.Mondtuk neki helyette pattogatott kukoricát ehet.Eleinte tiltakozott,hogy az nem olyan,de végül beleegyezett.Tegnap mikor elküldtem a párom a boltba már magától azt mondta neki:
-Pattogatott kukit veszel nekem??
Sőtt ami még jobb már Vivikével a nővérével is szépen elbeszélget és eljátszik.Vivcsi meg is kérdezte tőlem valamelyik nap,hogy :-Anya Dábika lehet ilyen aranyos is?Nem is gondoltam.De olyan édes volt ma,egész délután velem volt a szobámban.
Pedig Ők eddig állandóan ölték egymást.Dábika a lábát se tehette be Vivcsi szobályába.Most pedig minden megváltozni látszik,pedig még csak vitamint szed.
Kivetetjük a manduláját is a nyáron,oda júl.08-ra vagyunk előjegyezve.Remélem minden rendben lesz.
Még ami egy kicsit letör az,hogy van a fejecskéjén 2 nagy anyajegy amit szintén meg kell nézessünk szakemberrel.Oda későbbre van időpontunk,de azt mondták valószinű le fogják szedni.Hát ettől kicsit parázok,de remélem az is rendben lezajlik majd.Most ez így nagyon sok volt szegénykémnek,de nagyon büszke vagyok rá,mert olyan hősiesen viselte a dolgokat.Nem hisztizett és nem dühöngött.Kivétel 1 délelőtt volt dühroham amikor az urológushoz vitük.Valószinű érezte,hogy ez neki nem lesz jó,és a váróteremben mindenki előtt szépen lassan kialakult egy dühroham.Láttam a félelmet a szemében,és tudtam "retteg" de akkor is meg kellett várni a dokit.De mi voltunk a párommal minden szemét láda,meg aljas meg még sorolhatnám.Még azt is mondta,hogy minden baját nekem köszönheti,mert egy szemét vagyok.Kínomban,mert tudtam itt már nincs megálj,robban a bomba mosolyogtam amit Dábi észrevett és rögtön elkezdett ordítani,hogy Én kiröhögöm őt.Amikor is sírva fakadtam és mondtam neki nem nevetlek ki csak szégyenemben mosolygok.Na akkor úgy elkezdtem sírni szégyenemben,ki is menetm a váróteremből.Voltak egy páran akik ezt végignézték és csak a fejüket csóválták.Ők nem tudták azt amit én,de utánna meg már nem is érdekelt.Mindenki gondoljon azt amit akar.
Szóval így telt ez a pár napos kórházi bentlétünk.
-Mióta ezt az izét szedem,ÉÉn olyan fáradt vagyok!!!!!!
Beszéltünk az orvosokkal az étkezésről is,ami csipsz megvonást is jelentett.Nagyon nehezen,de belement a drága.Mondtuk neki helyette pattogatott kukoricát ehet.Eleinte tiltakozott,hogy az nem olyan,de végül beleegyezett.Tegnap mikor elküldtem a párom a boltba már magától azt mondta neki:
-Pattogatott kukit veszel nekem??
Sőtt ami még jobb már Vivikével a nővérével is szépen elbeszélget és eljátszik.Vivcsi meg is kérdezte tőlem valamelyik nap,hogy :-Anya Dábika lehet ilyen aranyos is?Nem is gondoltam.De olyan édes volt ma,egész délután velem volt a szobámban.
Pedig Ők eddig állandóan ölték egymást.Dábika a lábát se tehette be Vivcsi szobályába.Most pedig minden megváltozni látszik,pedig még csak vitamint szed.
Kivetetjük a manduláját is a nyáron,oda júl.08-ra vagyunk előjegyezve.Remélem minden rendben lesz.
Még ami egy kicsit letör az,hogy van a fejecskéjén 2 nagy anyajegy amit szintén meg kell nézessünk szakemberrel.Oda későbbre van időpontunk,de azt mondták valószinű le fogják szedni.Hát ettől kicsit parázok,de remélem az is rendben lezajlik majd.Most ez így nagyon sok volt szegénykémnek,de nagyon büszke vagyok rá,mert olyan hősiesen viselte a dolgokat.Nem hisztizett és nem dühöngött.Kivétel 1 délelőtt volt dühroham amikor az urológushoz vitük.Valószinű érezte,hogy ez neki nem lesz jó,és a váróteremben mindenki előtt szépen lassan kialakult egy dühroham.Láttam a félelmet a szemében,és tudtam "retteg" de akkor is meg kellett várni a dokit.De mi voltunk a párommal minden szemét láda,meg aljas meg még sorolhatnám.Még azt is mondta,hogy minden baját nekem köszönheti,mert egy szemét vagyok.Kínomban,mert tudtam itt már nincs megálj,robban a bomba mosolyogtam amit Dábi észrevett és rögtön elkezdett ordítani,hogy Én kiröhögöm őt.Amikor is sírva fakadtam és mondtam neki nem nevetlek ki csak szégyenemben mosolygok.Na akkor úgy elkezdtem sírni szégyenemben,ki is menetm a váróteremből.Voltak egy páran akik ezt végignézték és csak a fejüket csóválták.Ők nem tudták azt amit én,de utánna meg már nem is érdekelt.Mindenki gondoljon azt amit akar.
Szóval így telt ez a pár napos kórházi bentlétünk.
2010. április 27., kedd
Fordult a kocka:(
Dábika beindult.Ébredésnél még semmi baja nem volt.Felkelt,mosakodott,felöltözött.Aztán mondtam neki beszéljük meg,hogy lesz délután mert mennek a múzeumba.Akar menni,vagy hazajön tanítás után?Ő nem megy a múzeumba ,de iskolába sem,inkább itthon marad.Mondtam neki,nem maradhatsz itthon,menni kell a suliba,nem tudom már igazolni a napodat,kimerült a 3 napos keretünk.Őt nem érdekli Ő nem megy akkor sem!!!Vissza levetkőzött,visszafeküdt az ágyába.Hiába kérleltem,könyörögtem,már ígértem neki fűt-fát csak keljen,öltözzön már mert lekésik a buszt.Nagy nehezen az utolsó pillanatban felkelt és felöltözött újra.Éppen,hogy elérték a buszt.Az első kört ezzel lefutottuk gondoltam.Mivel megbeszéltük 13 órára megyek érte a suliba,mentem is percre pontosan.Kb. fél óráig kerestük a suliban a biztonsági őrrel.Végre megtaláltam,de Dábika végig ordította nekem az iskola folyosóját.Miért most jöttél??Már rég itt kellett volna legyél!!!Mindig elkésel!!Mindenhol otthagysz engem!!Na és még sorolhatnám....De mindegy,mivel reggel megígértem neki,hogy elmegyünk fagyizni hát elvittem.2 gombóc fagyi és egy kis séta,gondoltam megnyugszik.Hát tévedtem:(
Hazafelé bementünk egy kicsit anyukámhoz.Talán ha 2 perce ott voltunk,de Ő már kiabált.Induljunk hazafelé!!!Nem akarok itt lenni,nem értitek??Azt mondtátok csak benézünk!!Nem akartam anyuékat és a többször szívinfarktusos édesapámat kitenni egy dührohamnak inkább elindultunk haza.Még be se értünk az ajtón,Ő folytatta tovább.Menjünk ki az udvarra!!Csinálj enni mert meghalok éhen!!!Hiába mondtam neki,várj egy pillanatot csak átöltözök,te is öltözz át itthoni ruhába!Nem!!Elegem van belőled!!és csak mondta,mondta.Majd kitalálta,hogy Ő kiköltözik az udvarra és ott fog aludni a hintaágyban,mert Ő nem marad egy fedél alatt velünk!Kihordta a hintaágyra az ágyneműjét,egy pár játékot,a díszpárnáit.Oda hordta a székeket a teraszról,hogy mi még véletlenül se tudjunk leülni.Mikor kérleltük ne vidd el a székeket az nem a fűbe való,úgy elkezdett velünk ordítani teli torokból,hogy szerintem még a másik utcában is hallották.Voltunk mi minden csak jó nem!Mikor lecsendesedett szóltam neki (csak,hogy eltereljem a figyelmét) kész a kaja!Gyere enni,ehetsz a teraszon ha akarsz.Na ez már bűvös mondat volt.Szerintem azt is elfelejtette,hogy még pár másodperccel a kaja előtt patáliázott.Nekiült enni.Jól belakott,én pedig úgy kikészültem,teljesen végem lett.Igaz most sírógörcsöt nem kaptam,de le kellett egy kicsit feküdnöm.Lehet a 4 műszak készít ki ennyire, de lefeküdtem Dábika odabújt hozzám,simogatott,puszilgatott,és újra azaz édes kis pofa volt,és Én úgy bealudtam,mint már régen.Arra ébredtem fel,hogy ott fekszik mellettem és horkol Ő is mint a bunda.Elaludtunk mind a ketten.Szerintem az egész napja ilyen dührohamokkal tarkított lehetett,nagyon elfáradhatott.De aludtunk 3 kemény órát.Hihetetlen,de igaz!!Mikor felébredtem kint már sötét volt.Megvacsiztunk,megfürödtünk,és Dábika már ismét fekszik és alszik.Remélem holnap jobb és szebb napja lesz.
Hazafelé bementünk egy kicsit anyukámhoz.Talán ha 2 perce ott voltunk,de Ő már kiabált.Induljunk hazafelé!!!Nem akarok itt lenni,nem értitek??Azt mondtátok csak benézünk!!Nem akartam anyuékat és a többször szívinfarktusos édesapámat kitenni egy dührohamnak inkább elindultunk haza.Még be se értünk az ajtón,Ő folytatta tovább.Menjünk ki az udvarra!!Csinálj enni mert meghalok éhen!!!Hiába mondtam neki,várj egy pillanatot csak átöltözök,te is öltözz át itthoni ruhába!Nem!!Elegem van belőled!!és csak mondta,mondta.Majd kitalálta,hogy Ő kiköltözik az udvarra és ott fog aludni a hintaágyban,mert Ő nem marad egy fedél alatt velünk!Kihordta a hintaágyra az ágyneműjét,egy pár játékot,a díszpárnáit.Oda hordta a székeket a teraszról,hogy mi még véletlenül se tudjunk leülni.Mikor kérleltük ne vidd el a székeket az nem a fűbe való,úgy elkezdett velünk ordítani teli torokból,hogy szerintem még a másik utcában is hallották.Voltunk mi minden csak jó nem!Mikor lecsendesedett szóltam neki (csak,hogy eltereljem a figyelmét) kész a kaja!Gyere enni,ehetsz a teraszon ha akarsz.Na ez már bűvös mondat volt.Szerintem azt is elfelejtette,hogy még pár másodperccel a kaja előtt patáliázott.Nekiült enni.Jól belakott,én pedig úgy kikészültem,teljesen végem lett.Igaz most sírógörcsöt nem kaptam,de le kellett egy kicsit feküdnöm.Lehet a 4 műszak készít ki ennyire, de lefeküdtem Dábika odabújt hozzám,simogatott,puszilgatott,és újra azaz édes kis pofa volt,és Én úgy bealudtam,mint már régen.Arra ébredtem fel,hogy ott fekszik mellettem és horkol Ő is mint a bunda.Elaludtunk mind a ketten.Szerintem az egész napja ilyen dührohamokkal tarkított lehetett,nagyon elfáradhatott.De aludtunk 3 kemény órát.Hihetetlen,de igaz!!Mikor felébredtem kint már sötét volt.Megvacsiztunk,megfürödtünk,és Dábika már ismét fekszik és alszik.Remélem holnap jobb és szebb napja lesz.
2010. április 25., vasárnap
Még mindig........
Még mindig tartanak a jó napok.Kedves,szófogadó és segítőkész.Nagyon sok ilyen nap kellene,Ő is megnyugodna,és Én is nyugodtabb lennék.Nagyon rossz mikor megyek dolgozni és 8 órán keresztül azon gondolkodok vajon,hogy viselkedik,mit csinál.Jól van-e,remélem nem esett baja.Állandóan ez a bizonytalanság kikészít.Aztán mikor hazaérek hallom a nagy követ ami leesik a szívemről,hogy minden rendben volt.Vagy éppen felmegy a vérnyomásom 1000-re,mert semmi sem volt rendben.De már alszik és csak nézem azt az édes kis arcocskáját és hallgatom a horkolását.Vagy a könnyes kis szemét,és az arcán az örömöt,hogy hazaértem.Aztán van a 3. verzió is amikor még be se lépek az ajtón és már meg is kapom a magamét.Hol voltál ilyen sokáig?Minek dolgozol mindig?stb.....
Na kanyarodjunk inkább.A malom csatát természetesen Ő nyerte.Ha jó idő lesz kedden elmegyünk fagyizni,ez a nyeremény.Bárcsak maradna ez a jó idő.Mert ha nem kitör a botrány az tuti,mert megígértem,hogy megyünk.Az már úgyis felejtőbe megy,hogy hozzátettem "ha jó idő lessz" kifejezést.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)