Kórház

Végre itthon vagyunk.3 napra mentünk a kórházba 5 lett belőle.Teljesen kivizsgálták Dábikát.Neurológiai szempontból semmi baja.Pszichológushoz is küldtek minket aki átirányított a pszichiáterhez és gyógyszeres kezelést javasolt.Ami engem illet nem is csodálkozok rajta.Mikor beléptünk a pszichológushoz Dávidka kijelentette neki ez unalmas és Ő inkább alszik.El is feküdt a széken,nekem meg tisztára végem lett.A neurológián pedig azt javasolták,hogy ne vigyük még át a pszichiáterhez mert ott rögtön gyógyszeres kezelést akarnak.Szerintük várjunk még egy kicsit.Vetettek velünk egy vitamint aminek a neve ESPRICO.2x2-őt kell belőle szedni 3 hónapig,majd újabb 3 hónapig 2x1-et.Ajánlották még a BIOFEEDBACK-et,és családterápiát./ hónap után kell újra jelentkezzünk.Ha nem jön be a akkor küldenek minket pszichiáterhez.Úgy döntöttünk megpróbálkozunk most ezekkel a természetes módszerekkel.Ha bejön szerencsénk van,ha nem akkor is csak 6 hónapot vesztettünk.Próbálok benne hinni,remélem bejön.Dábika azóta szépen szedi,eleinte nagyon pörgött tőle,amit nem nagyon akartak elhini.De Én láttam,hogy máshogy pörög mint előtte.Most pedig elég csendes napjai vannak,valahogy nyugodtabb.A dührohamok még mindig megvannak persze,de valahogy koncentráltabb és jobban odafigyel a dolgokra.Estére pedig nagyon és jobban elfárad mint szokott.Van olyan nap amikor már fél7-kor lefeküdt magától és elaludt.A párom azt hitte a nővérével sims-zik a szobában,pedig már régen elaludt.Valamelyik nap mondta is nekünk:
-Mióta ezt az izét szedem,ÉÉn olyan fáradt vagyok!!!!!!
Beszéltünk az orvosokkal az étkezésről is,ami csipsz megvonást is jelentett.Nagyon nehezen,de belement a drága.Mondtuk neki helyette pattogatott kukoricát ehet.Eleinte tiltakozott,hogy az nem olyan,de végül beleegyezett.Tegnap mikor elküldtem a párom a boltba már magától azt mondta neki:
-Pattogatott kukit veszel nekem??
Sőtt ami még jobb már Vivikével a nővérével is szépen elbeszélget és eljátszik.Vivcsi meg is kérdezte tőlem valamelyik nap,hogy :-Anya Dábika lehet ilyen aranyos is?Nem is gondoltam.De olyan édes volt ma,egész délután velem volt a szobámban.
Pedig Ők eddig állandóan ölték egymást.Dábika a lábát se tehette be Vivcsi szobályába.Most pedig minden megváltozni látszik,pedig még csak vitamint szed.
Kivetetjük a manduláját is a nyáron,oda júl.08-ra vagyunk előjegyezve.Remélem minden rendben lesz.
Még ami egy kicsit letör az,hogy van a fejecskéjén 2 nagy anyajegy amit szintén meg kell nézessünk szakemberrel.Oda későbbre van időpontunk,de azt mondták valószinű le fogják szedni.Hát ettől kicsit parázok,de remélem az is rendben lezajlik majd.Most ez így nagyon sok volt szegénykémnek,de nagyon büszke vagyok rá,mert olyan hősiesen viselte a dolgokat.Nem hisztizett és nem dühöngött.Kivétel 1 délelőtt volt dühroham amikor az urológushoz vitük.Valószinű érezte,hogy ez neki nem lesz jó,és a váróteremben mindenki előtt szépen lassan kialakult egy dühroham.Láttam a félelmet a szemében,és tudtam "retteg" de akkor is meg kellett várni a dokit.De mi voltunk a párommal minden szemét láda,meg aljas meg még sorolhatnám.Még azt is mondta,hogy minden baját nekem köszönheti,mert egy szemét vagyok.Kínomban,mert tudtam itt már nincs megálj,robban a bomba mosolyogtam amit Dábi észrevett és rögtön elkezdett ordítani,hogy Én kiröhögöm őt.Amikor is sírva fakadtam és mondtam neki nem nevetlek ki csak szégyenemben mosolygok.Na akkor úgy elkezdtem sírni szégyenemben,ki is menetm a váróteremből.Voltak egy páran akik ezt végignézték és csak a fejüket csóválták.Ők nem tudták azt amit én,de utánna meg már nem is érdekelt.Mindenki gondoljon azt amit akar.
Szóval így telt ez a pár napos kórházi bentlétünk.