Magatartás

Olyan vagy úgy érzem nem működnek a dolgok.Az iskolában elég jól teljesít,bizonyítja ezt egy matematika felmérő,ami 65%-ra sikerült neki.De itthon kész katasztrófa az egész.Ordítás,dührohamok minden olyan dolog ami ellenünk irányul.Valamiért haragszik valamire amit nem mond el nekünk.Valószinűnek tartom,hogy ez nála ilyen belső dolog,ami csak kifelé mutatkozik meg,lehet Ő sem tudja mi baja,csak érzi,hogy ideges.Mindezt rajtunk vezeti le,ami nagyon rossz mindannyiunknak.Kezdek belefáradni és idegileg kiakadni.Úgy érzem sokszor már nem megy,hogy nyugodt maradjak,vagy legalábbis annak tünjek.Hazajön kiordítja magát,amiben mindennek elmond,csak éppen jónak nem,majd rögtön következik,hogy -Na adjál enni,mert éhen döglök!!Hát ilyenkor már nem tudok olyan nyugodtnak maradni.Főleg,hogy már 52 kg,csak eszik és eszik.Nem értem mitől van ez,vagy ,hogy miért???Szedi a gyógyszert is,és mégis,mintha nem is szedne semmit.Miért engem vagy minket bánt,amikor mi csak jót akarunk neki??Sok-sok kérdés ami a fejemben van,de megválaszolatlan.
Hónap vége felé megyünk vissza a pszichiátriára,beszélek a dokival,ha kibírom addig.Mert ebbe bele lehet őrülni.
Elkezdett alvajáró is lenni.Tegnap este például kint ültünk Zolival és beszélgettünk,amikor kijött a nagypárnájával a kezében,odaállt mellém és azt mondta:
-Itt van tessék!!Hoztam!!
Mi csak ültünk néztünk rá,láttam olyan furcsa a szeme.Mondtam neki:
-Nekem nem kell a párnád kicsikém.Menjünk feküdjünk szépen vissza.
Aztán ahogy kijött vissza is sétált a párnával a kezében.Abban azért reménykedek,hogy ez nem válik mindennapossá,mert akkor már éjszakánk se lesz.Mindig figyelni,meg éberen aludni,hát az ránk nézve maga lenne a katasztrófa.Elég nekünk napközben minden idegszálunkkal rá figyelni,nem még éjszaka is!!